Bizonyos dolgokról keveset beszélünk, pedig számos kérdésben akár nők tízezrei vagy százezrei is érintettek lehetnek. A Daisy Dessous éppen ezért most elhozott 4 kérdést (és választ) az alsóneműddel kapcsolatos „tabu” témákról. Mert a ciki az új nem ciki.
Mennyire problémás két napig ugyanazt az alsóneműt viselni?
Oké, most látjuk, ahogy a kijelző előtt lesütöd a szemedet, pedig nincs miért szégyenkezni. Nem gondolnánk ugyanis, hogy van olyan ember a bolygón, aki ne viselte volna még ugyanazt az alsóneműt két napon keresztül. Ha nem is szándékosan, de talán egy-egy görbe este vagy random sátorozás alkalmával a húszas éveinkben biztosan.
Most pedig kapaszkodj meg, mert jó hírünk van ezzel kapcsolatosan! J. Scott Kasteler dermatológus szerint ugyanis nem egetverő probléma, ha ugyanazt az alsót viseljük két egymást követő napon. És bár nem célunk, hogy a két napos bugyira buzdítsunk tömegeket, azért fontos megemlítenünk, hogy amíg az alsónemű nem szemmel láthatóan piszkos (pl. vizelettel vagy széklettel szennyezett, sorry…), egészségügyi szempontból akár több napot is „átvészelhetünk”.
FONTOS: ha karcolások vagy kiütések vannak a bőrünkön, vagy huzamosabb ideig izzadunk (például nyáron) akkor a többnapos alsó lényegével nagyobb kockázatot hordoz magában.
Ciki, ha olyan a bikinivonalam, mintha a III. világháború zajlott volna le rajta?
Kardinális kérdés a szőrtelenítés utáni kellemetlen kiütések kérdésköre. Vannak olyanok, akik szerencsések, és nem igazán viseli meg a bőrüket a szőrtelenítés, azonban sokunknak igen kellemetlen pillanatokat okoz a kipattogás – főleg a strand időszak közeledtével.
És bár sajnos a lézeres szőrtelenítést leszámítva még nem igazán született erre jó megoldás (hiába vannak „biztos megoldást” kínáló blogcikkek a témában), azt fontos elmondani, hogy a kipattogás megelőzésére/enyhítésére NEM feltétlenül nyújt megoldást a pamut alsó és a tiszta borotva. Noha borotválásnál a kipattogást legtöbbször az okozza, hogy leszántjuk a bőrünk legfelső rétegét, így aztán a védtelen bőrfelületen könnyebben telepednek meg a baktériumok. De még egy szakszerű borotválás vagy gyantázás esetén is küszködhetünk a kipattogással, és ez bármennyire is zavaró, teljesen normális.
Az anyagról: egy 2015-ös tanulmány szerint a szintetikus (poliészter vagy poliészter keverék) alsóneműt viselők nagyobb komfortot élveztek és kiemelkedőbb sportteljesítményt nyújtottak a pamutot viselő társaikkal szemben. Ha valaha futottál maratont pamut pólóban, akkor tudod, miről beszélünk…
Mit csináljak, ha „átáztam”?
Amikor elérkezik a hónap várva-várt… ja, várjunk csak, mégsem. Szóval amikor elérkezik a hónap legkevésbé várt napja, vagyis a menstruáció, akkor hajlamosak vagyunk bepánikolni az „átázást” illetően, még akkor is, ha már nem vagyunk tinédzserek.
Viszont fontos leszögeznünk, hogy a menstruáció a világ legtermészetesebb dolga, így egyik hozzá kapcsolódó dolgot sem kell szégyellnünk! És jó, ha ezt erősítjük többi nőtársunkban is, hogy pozitív változást érhessünk el ezzel az évezredes tabuval kapcsolatosan.
Természetes azonban, ha meg akarjuk előzni a „balesetet”, így erre az esetre azt tanácsoljuk, hogy az intenzívebb napokra válassz nagyobb méretű tampont vagy tisztasági betétet (például éjszakai betétet), és próbálj meg sötétebb nadrágot és alsóneműt viselni (lehetőleg klasszikus szabásút).
Ha mégis nagyon tartasz tőle, hogy átázol, akkor esetleg egy váltó nadrágot is tarthatsz magadnál a kérdéses dátumokon.
Persze teljesen érhető az is, ha nem ezzel vagy elfoglalva a ciklusod előtt vagy alatt. Például egy endometriózisban szenvedő nő a legkevésbé sem azzal fog foglalkozni, hogy van-e nála csere nadrág vagy sem.
Higiénikus a tanga?
Milliószor kerül elő ez a kérdés újra és újra. Nem véletlen, hiszen sokunkat foglalkoztatja az „igazság”. Amely jelen esetben elég komplex. Tény ugyanis, hogy a klasszikus szabás olyan szempontból mindenképpen előnyösebb, hogy nem ér hozzá a végbélnyílásunkhoz, amelyen számos baktérium tenyészhet (és esetlegesen a féltett területünkre juthat), azonban azt túlzás lenne kijelenti, hogy a tanga egészségtelen. Ennek kapcsán egyénként már megosztottuk a gondolatainkat egy korábbi bejegyzésben, ezt ITT tudod elolvasni.
2. A mellkas körmérete
Ez a terület közvetlenül a mell alatt helyezkedik el, és ez az adat az, amely a melltartó esetén megadja a „számos” méretet (pl. 85/B esetén a 85 a centiméterben mért körméretet jelöli).
A mellkas körméretét a mell alatt kell mérni, vízszintesen – ez lesz ugyanis az a terület, ahol a melltartód alátámasztja majd a melleidet. Ehhez a mérőszalagot óvatosan vezesd át a kezek alatt, elöl pedig fogd össze szorosan (de ne mélyeszd bele túlzottan a bőrödbe). Ha megvan a centiméteres adat, akkor máris megvan a számos méreted is, illetve a további számításokhoz szükséges adat.
1. A mellbőség mérete
A mellbőség mérete pontosan a mellcsúcsnál mérendő, a mellbimbó vonalán. A mérőszalagot ehhez érdemes viszonylag lazán tartani, és nem belemélyeszteni a melleinkbe, hiszen ezzel csalóka eredményt kaphatunk. Fontos még arra is figyelni, hogy a mérőszalag a hátunkon is a mellbimbóval azonos vonalban legyen, hiszen így biztosíthatjuk csak, hogy a valós körméretet kapjuk meg.
